1.0Nőnek lenni annyi, mint...https://noneklenniannyimint.cafeblog.huKozmaKlaudiahttps://noneklenniannyimint.cafeblog.hu/author/kozmaklaudia/A távolság íze<p><!--more--></p>
<p>Cigarettafüst ízű szavak töltik meg a teret. Az álom valahol messze jár. Csak a csend hangját hallani, keserű mézként csúszik le a torkokon. Az összhang közelsége az ajtó mellett a fogasra akasztva hever.</p>
<p>A tekintetek mögött üres tartalom, a vágyakozás mögött bújtatott félelmek. Lehet, egy régi találkozás emléke, lehet, a jelen változásainak felismerése, a levegővételek egyre csak erőteljesebbek. „Minden rendben, nincsen semmi sem”, mondatok melyek egyre csak fojtogatják a türelmet.</p>
<p>A hétköznapok lüktető morajlásában képes megállni az idő és légnemű fertőző kórként megtapadni a mennyezeten. Minden őszinteség hazugság. Minden hazugság őszinteség. Minden egyes szó annyival repít közelebb, mint messzebb. A gondolatok valahol máshol járnak.</p>
<p>A felszín továbbra is sima marad, de valami ott bent, egészen mélyen nem enged teret a nyugalomnak. </p>
<p>A távolság íze mérgez, hangja süketít, érintése mar, látványa megvakít.</p>
<p><img class="aligncenter wp-image-26 size-full" src="https://noneklenniannyimint.cafeblog.hu/files/2016/01/elitdaily-michela-ravasio-breakup-800x400.jpg" alt="" width="800" height="400" /></p>richhttps://noneklenniannyimint.cafeblog.hu/files/2016/01/6358351791374560221709073999_long-distance-relationship1-150x150.jpg150150